A magas koleszterinszint a zsíranyagcsere zavarát jelzi, tünetei általában észrevehetetlenek. Ha a „tankönyvi értéknél” csak kicsit magasabb a koleszterinszintünk, a háziorvos azt mondja, nem kell foglalkozni vele. Ám ez már egy jelzés arra, hogy foglalkoznunk kell a dologgal, ezért érdemes tisztában lenni azokkal a jelekkel, amelyek arra utalhatnak, hogy valami nem működik tökéletesen.
LDL- és HDL-koleszterin
A vérplazmában zsírok és fehérjék kapcsolódnak egymáshoz, a zsír alkotórészei között található a koleszterin, a triglicerid és a foszfolipidek. A koleszterinek közül legismertebb az LDL- és a HDL-koleszterin: az LDL-koleszterin mozgása által jönnek létre az erek falán az érelmeszesedésben szerepet játszó lerakódások, a HDL-koleszterin pedig összegyűjti és a májba szállítja a keringésben talált, illetve a lerakódott koleszterineket. Az a jó, ha minél több van a HDL-koleszterinből, míg az LDL-koleszterinből a minél kisebb érték a megnyugtató. Az egészséges emberek normál összkoleszterin-értékének felső határát 5,2 mmol/l-ben határozták meg, az e fölötti értékeknél már életmódváltásra, esetleg gyógyszer szedésére is szükség lehet.
Milyen tünetek jelezhetik a rossz koleszterinszintet?
Számos tünet megjelenésekor gyanakodhatunk koleszterinszint-eltérésre. Például mellkasi fájdalom esetén, ami az érfalakon lerakódó plakkok által keletkezett érszűkület következménye lehet. Ekkor ugyanis a vér nem képes megfelelően áramolni a szervezetben, gyengítve ezzel a létfontosságú szervek (pl. a szív) vérellátását. Szívbetegséget is jelezhet a mellkasi fájdalom, amelynek a hátterében gyakran húzódik meg a magas koleszterinszint. Így gyakori szívdobogás, légszomj, mellkasi fájdalom, esetleg szapora szívverés is jelentkezhet, amivel érdemes minél hamarabb felkeresni az orvost. Szintén a magas koleszterinszintre utaló jel lehet a szem körüli sárga foltok megjelenése, ezek a szemhéjon vagy a szem szaruhártyáján alakulnak ki apró zsírcsomók, lerakódások formájában, elsősorban a nőknél. De a kis göbök a tenyéren, az inakon (főleg Achilles-ín, ujjfeszítő izmok), az ujjak közötti hajlatokban is megjelenhetnek. Az LDL-koleszterin szintjének emelkedése, valamint a HDL-koleszterin szintjének csökkenése érelmeszesedésre hajlamosít, stroke, szívinfarktus, valamint a végtagokban létrejövő érszűkület is lehet a kimenetele.
Kiknél fordulhat elő rossz koleszterinszint?
Elsősorban a fejlett nyugati országokban élő, 40 évesnél idősebb emberek a legveszélyeztetettebbek, minden második embernek a normális érték felső határánál magasabb a koleszterinszintje. A vérvétellel meghatározható értékeket érdemes rendszeresen nyomon követni, hiszen a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, az étrend jelentős telítettzsír-aránya mellett genetikai okok miatt is előfordulhat magas koleszterinszint. A nem megfelelően kezelt cukorbetegség, az elhízás, az alkoholizmus, a veseelégtelenség, de a pajzsmirigy alulműködése és egyes gyógyszerek szedése is eredményezhet magas vérzsírszintet.
