Akár száz évvel ezelőtt is, ha természetes úton nem fogant meg az anya, gyermek nélkül élte le az életét egy házaspár. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már azoknak is születhet utódjuk, akik valamilyen nemzéssel összefüggő betegséggel, problémával küzdenek. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a lombikbébi program, amikor a petesejt megtermékenyítése laboratóriumi körülmények között speciális módszerrel történik. A sikeres folyamat több lépésben zajlik.
Vizsgálatok, a petefészek előkészítése
A mesterséges megtermékenyítést számos vizsgálat előzi meg. A leggyakrabban végzett vizsgálatok: spermavizsgálat, rákszűrés, nőgyógyászati vizsgálat, a kismedencei szervek hüvelyi ultrahanggal való vizsgálata, a petevezeték átjárhatóságának vizsgálata, a pajzsmirigy funkciójának vizsgálata, hormonvizsgálat. Ahhoz, hogy a lombikprogram sikeres legyen, több petesejtre van szükség. A petesejteket a petefészekből nyerik ki, miután hormonálisan segítették azok kifejlődését. (A leendő anyák átlagosan 8-12 napon keresztül mindennap kapják a szükséges készítményeket.) A petesejtek érését vizsgálatokkal (ultrahang és vérvétel) kíséri figyelemmel az orvos, így a legmegfelelőbb időpontban tudják leszívni azokat.
A petesejtek leszívása
A petesejtek leszívása műtéti eljárással, az esetek nagyobb részében rövid altatásban történik. Ultrahang ellenőrzés mellett az orvos a hüvelyen át egy speciális eszköz segítségével leszívja a petefészkekben lévő tüszőkből a petesejteket tartalmazó folyadékot. A beavatkozás altatás nélkül is elvégezhető, természetesen helyi érzéstelenítéssel, de minden esetben 2-3 órán át orvosi megfigyelés alatt tartják a leendő anyát, aki – ha nincs semmi probléma – kísérővel távozhat az intézményből.
A petesejtek megtermékenyítése és „embriónevelés”
A tüszőfolyadékban lévő petesejteket tápoldatba és inkubátorba helyezik, erre azért van szükség, hogy biztosítsák az életben maradásukhoz és a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Közben laboratóriumi módszerekkel a hímivarsejteket is előkészítik a megtermékenyítésre. A sejtek egyesítése történhet úgy is, hogy a megfelelő mennyiségű spermiumot a petesejtek mellé teszik, így a hímivarsejtek maguk egyesülnek a petesejtekkel. Amikor azonban kevés a hímivarsejt, akkor a petesejtbe befecskendezik a rendelkezésre álló spermiumot. Bármelyik módszerrel is történjen a megtermékenyítés, az osztódásnak induló petesejtet visszateszik az inkubátorba és már másnap látható, hogy eredményes volt-e a „randevú”. Néhány napig a megtermékenyült petesejtek az inkubátorban fejlődnek, majd beültetik őket az anyaméhbe.
Beültetés
Embriológusok állapítják meg, hogy mikor ültethetők be az anyaméhbe az életkezdemények. A leendő anya hüvelyén keresztül egy vékony katéter segítségével juttatják el a megtermékenyült petesejteket a méhbe egy fájdalmatlan beavatkozás során. A katéter útját ultrahanggal követik. Azt, hogy hány embriót ültet be, azt a leendő szülőkkel is megbeszéli az orvos. A szám függ az anya életkorától, attól, hogy hányadik beültetésen vesz részt, de fontosak a hormoneredmények, és természetesen az is, hogy hány jó minőségű petesejt áll rendelkezésre. Általában egyszerre egy-három embriót ültetnek be – ezt hazánkban törvény is szabályozza. A beültetést követő négy-öt nap alatt megtörténik a beágyazódás, és ha minden jól ment, két hét múlva megjelenik a két csík a terhességi teszten.
Egy-egy lombik „akcióban” több életképes embrió is kifejlődik, a fel nem használt életkezdeményeket lefagyaszthatják egy következő beültetés érdekében. A fagyasztott embriókat speciális tárolókban helyezik el, ahol akár évekig, évtizedekig is életképesek maradnak.