A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyes állománya által termelt emésztőenzimek gondoskodnak a cukrok, fehérjék és zsírok vékonybélben történő megemésztéséről, emellett bikarbonát-termelése révén részt vesz az emésztőenzimek működésében, közömbösíti a gyomorsósavat, így védi a vékonybél hámját. Belső elválasztású mirigyállományának a szervezet szénhidrát-háztartásának szabályozásában kiemelkedő szerepet játszó hormonok termelésében van jelentősége. Súlyos következményei lehetnek a hasnyálmirigy megbetegedésének.
A hasnyálmirigy főbb betegségei a gyulladásos betegségek, úgymint az akut, heveny hasnyálmirigy-gyulladás és a krónikus, idült hasnyálmirigy-gyulladás, valamint a daganatos kórképek: a hasnyálmirigyrákok, illetve az inzulinóma, gasztrinóma.
Életmód, táplálkozás, méreganyagok: kockázati tényezők a hasnyálmirigyráknál
Hasnyálmirigy-daganatot leggyakrabban az 50 év felettiek körében diagnosztizálnak, a betegség felfedezésekor az érintettek átlagosan 60-65 év körüliek. Az egyik legfontosabb kockázati tényező tehát az életkor, ugyanis általában hosszú idő telik el addig, míg a szervezetbe kerülő rákkeltő anyagok daganatot hoznak létre. Hazánkban évente mintegy 1500 új hasnyálmirigyrákos esetet fedeznek fel, és a statisztikákból kitűnik, hogy a betegség gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint a nők között.
Az emberi szervezettel találkozó vegyipari termékek, szerves oldószerek, növényvédő- és rovarirtó szerek, illetve a nehézfémek igen nagy környezeti és munkahelyi veszélyt jelentenek az ilyen területen dolgozók számára. De méreganyagot vihetünk be a szervezetbe a rendszeres dohányzással, a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztással is. Szintén növeli a betegség kialakulásának esélyét a jelentős zsírt és koleszterint tartalmazó étrend, de szerepe lehet a betegséget okozó hibás géneknek is, ezért különösen érdemes odafigyelniük a figyelmeztető jelekre azoknak, akiknek a családjában hasnyálmirigytumor, bél-, méhtest-, petefészekrák vagy más jellegű hasi daganat fordult elő, különösen fiatalabb korban. Ezen kívül kockázati tényezőként tartják számon a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedéseit, a májcirrózist és a cukorbetegséget, de az elhízás, valamint a rossz életkörülményekből adódó egészségtelen táplálkozás is rizikófaktorként említhető.
Milyen tünetek esetén gyanakodjunk?
Mivel a hasnyálmirigyrák teljesen tünetmentes a korai szakaszban, nincs alkalmas módszer a szűrésére. Előrehaladottabb állapotában felhasi fájdalmak, puffadás, állandósuló diszkomfort érzés, emésztési problémák, de ismétlődő vénagyulladások is felvethetik a gyanút a hasnyálmirigy rákos elváltozására. A tünetek aszerint különböznek, hogy a szerv melyik részében alakult ki a tumor. A szerv feji részéből kiinduló daganat elzárhatja az epevezetéket, ami miatt sárgaság alakulhat ki sárgássá váló szemfehérje és bőr, valamint sötétre színeződött vizelet megjelenésével. A hasnyálmirigy középső és farki részéből kiinduló tumorok elzáródást ugyan nem okoznak, ám az idegdúcokra átterjedve kisugárzó, nehezen csillapítható fájdalmat idézhetnek elő.
A hasnyálmirigyrák nehezen gyógyítható
A hasnyálmirigyrák agresszív daganat, gyorsan terjeszkedik, a vérereken és a nyirokrendszeren keresztül hamar áttéteket képezhet a szervezet távolabbi részein is. Az áttétek leggyakrabban a májban, a tüdőben és a csontokban jelennek meg. Az egyik legnehezebben kezelhető ráktípus, mivel általában már csak előrehaladott állapotában fedezik fel a betegséget, ezért a legtöbb esetben csupán az élet meghosszabbítására és fájdalomcsillapításra van lehetőség. Hasnyálmirigyrák esetében a terápiát, mint minden daganattípusnál, a tumor kiterjedtsége, elhelyezkedése, az áttétek mennyisége és viselkedése határozza meg. A sebészeti beavatkozás után kemoterápiát és/vagy külső besugárzást alkalmaznak gyógyszeres kezeléssel kombinálva.
Inzulinóma, gasztrinóma, glukagonóma
Ezek a daganatos elváltozások mind egy-egy anyag termeléséhez, túltermeléséhez kapcsolódnak. Az inzulinóma a vércukorszintet csökkentő inzulin túltermeléséből fakad, igen változatos, nehezen felismerhető tüneteket ad, csak kórházban lehet diagnosztizálni. A gasztrinóma a gyomorra irányuló, sav- és enzimtermelésre serkentő hormon, a gasztrin túltermelési zavarából adódik. Hasi fájdalom, fekély, vérzés kísérheti. A glukagonóma a vércukorszint-emelő glukagon túltermeléséből jön létre. Közel 80%-ban rákos, de lassan alakul ki és inkább nőkben. Cukorbetegséggel, fogyással járhat. Jellegzetes vörösesbarna, vándorló bőrkiütés kíséri. Vérképben látható a magasabb glukagonszint.
