Egyes felmérések szerint minden 7., más tanulmányok szerint minden 10. gyermekre vágyó pár meddőnek nevezhető Magyarországon. Akkor beszélhetünk meddőségről vagy más néven infertilitásról, sterilitásról, ha rendszeres, fogamzásgátlást mellőző szexuális élet mellett egy év alatt sem következik be várandósság a gyermekre vágyó párnál. Statisztikailag kimutatható, hogy a férfiak 30%-ban „hibásak” abban, hogy nem jön létre spontán a terhesség, de számos vizsgálatot el kell végezni ahhoz, hogy ez biztosan kimondható legyen.

 

A férfi meddőség okai: betegségek

A férfi meddőség oka genetikai is lehet, bár ez elég ritka. Ekkor valamilyen eltérés keletkezik a kromoszómákban, ami már a méhen belül megzavarhatja a férfi nemi szervek és jellegek kialakulását. Gyakrabban állnak hormonális okok az infertilitás hátterében, amikor a tesztoszterontermelő szervek működésére ható hipotalamusz és agyalapi mirigy megbetegszik. Előfordulhat, hogy a herék működéséhez túl magas a férfi testhőmérséklete (ma már az igen szoros alsónadrágok viselésével is összefüggésbe hozzák ezt az állapotot), netán egy betegség, rejtettheréjűség áll fenn. De meddőséget okozhat a herezacskó falában futó gyűjtőerek tágulata is. A herék és a mellékherék gyulladásai, esetleges daganatos megbetegedései szintén sterilitáshoz vezethetnek.

 

A férfi meddőség okai: életmód

A férfi infertilitásnak nemcsak szervi, hanem a helytelen életmódból adódó oka is lehet. A rendszeres dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a különböző gyógyszerek, elsősorban a kemoterápiához alkalmazott szerek használata károsan befolyásolhatja a férfi nemiszervek működését. Már számos vizsgálat igazolta, hogy a meddőség nagy részben pszichés okokra vezethető vissza. A stressz (akár munkahelyi, akár magánéleti), az egzisztenciális bizonytalanság vagy a párkapcsolati problémák jelentősen hozzájárulhatnak a nemzőképesség csökkenéséhez.

 

 

Hogyan állapítják meg a férfi meddőséget?

Amikor felmerül, hogy esetleg a férfi hibájából nem jön létre spontán terhesség, több vizsgálatot is elvégeznek az apajelöltön. Legelőször egy alapos fizikális vizsgálatnak vetik alá, majd szemrevételezik a sperma mennyiségét, kémhatását, a spermiumok számát és mozgékonyságát. Szükség szerint ultrahang- és röntgenvizsgálatot is végezhetnek, de nem ritka, hogy genetikai vizsgálatra is sor kerül, illetve a vérben lévő hormonokat is megnézik. Amennyiben a vizsgálatok során nem tudnak olyan mennyiségű életképes hímivarsejtet kinyerni, ami elég lenne a mesterséges megtermékenyítéshez, a hereszövetből is hozzájuthatnak spermiumokhoz.

 

Lehet megoldás

Herebiopsziával sok esetben hozzájutnak olyan élő sejtekhez, amelyeket fel tudnak használni a megtermékenyítéshez. A beavatkozás helyi érzéstelenítésben vagy altatásban történik és a herezacskó bőrén ejtett kis metszéssel nyernek szövetmintát a heréből. A mintát szövettanilag megvizsgálják, és a felhasználástól függően azonnal elvégzik a sejtegyesítést vagy későbbi megtermékenyítésre lefagyasztják. Amennyiben az utóbbi történik, gondoskodni kell a levett minta feldolgozólaborba történő szállításáról. A friss szövet nagyon érzékeny, ezért különösen ügyelni kell a szállítás körülményeire. Fontos az időtényező, a jól megválasztott útvonal, a testhőmérsékleten tartás (ami speciális edényt igényel) – ezért a szállítást érdemes kifejezetten erre szakosodott fuvarozó cégre bízni. Például a TamTraCo-ra.