A természetes úton történő fogamzásnál egy spermium egyesül a petesejttel a petevezetékben. Ez a folyamat a petesejt ovulációja után, tehát mintegy két héttel a menstruációt követően zajlik le. Ekkor ugyanis a méh nyakcsatorna hámja olyan nyákot termel, ami elősegíti a spermiumok mozgását és a méhkürtökbe való eljutását. A két sejt találkozása itt megy végbe. Amikor azonban valamilyen ok miatt nem tud magától lezajlani a folyamat, külső segítségre van szükség.

 

Lombik program

Számos vizsgálat előzi meg annak kimondását, hogy a kívánt gyermek megszületésének esélyét a lombikbébi-beavatkozás segíti. A mesterséges megtermékenyítés ma már a meddő párok 50-70%-ánál sikerrel jár, igaz, nem mindig az első beültetésnél. Lombikbébi eljárás esetén a petesejt és a spermium találkozása testen kívül történik meg. Az anyát gondosan elő kell készíteni a megfoganáshoz, először is szükség van több jó minőségű petesejtre, amelyet majd leszívnak az egyesítéshez. Ezért meghatározott hormonális kezeléseket kap a leendő anya, így egyszerre több tüsző is meg tud érni. A petesejteket rövid altatásban egy vékony tű segítségével a hüvelyen keresztül leszívják, majd laboratóriumi körülmények között egyesítik a petesejteket és a spermiumokat. Néhány nap alatt kifejlődnek a zigóták, közülük választják ki a legszebb, legéletképesebb 2-3 db-ot, amelyet beültetnek az anyaméhbe.

 

Beágyazódás

A megtermékenyült petesejt, azaz a zigóta 3-6 nap alatt érkezik meg későbbi lakhelyére, a méhbe, de ez idő alatt is folyamatosan osztódik. Mire gombostűfej méretű gömbbé válik, már szedercsírának nevezzük. A szedercsíra osztódása folyamatos, az anyaméhbe érve mintegy 64 sejtből áll. Az életkezdet addig egyforma sejtjei elkezdenek differenciálódni: a külső sejtek a külvilággal való kapcsolat létesítéséért lesznek felelősek, a belső sejtek pedig azért felelnek, hogy megalapozzák az új életet, testet adjanak annak az embernek, aki kifejlődik belőlük. A méhfalhoz kapaszkodva a sejtcsomó számára a méhlepény biztosítja a tápanyagot és az anyagcserét. A hólyagcsíra falából kialakul az embrióburok, a fal belső rétegéből pedig az amnionzsák jön létre, ez öleli körül az embriót. Életének 4. hetében lüktetni kezd egy apró piros csomó a picurka teremtmény testének középpontjában, e hét végére már embriónak hívják az életkezdetet.

 

 

Miből tudható a beavatkozás sikere?

A beágyazódást követő 10. napra a sejtek humán choriális gonadotropint (hCG), majd röviddel ezt követően egyéb hormonokat termelnek. Ennek a hormonszintnek az ellenőrzésével lehet igazolni a várandósság létrejöttét. A legkritikusabb időszak az embrió beültetése utáni első hét, amikor megtörténik a beágyazódás, ekkor és az azt követő két hétben mindenképpen kímélő életmódot javasolt folytatnia a leendő anyának.

 

Mi lesz a felesleges megtermékenyített petesejtek sorsa?

Mivel egy-egy beavatkozás során több jó minőségű embrió is létrejöhet, azokat, amelyeket nem használnak fel az első beültetéskor, lefagyasztják. Ezt általában nem abban az intézményben végzik, ahol az embriók kifejlődnek, hanem a mélyfagyasztott tárolást végző laboratóriumokban. Az embriókat azonban minél előbb és sérülésmentesen el kell juttatni a tárolást végző intézménybe. Mivel a minták igen érzékenyek a hőmérsékletváltozásra és több szempontot is figyelembe kell venni utaztatásukkor, érdemes szakszerű segítséget igénybe venni. Például a TamTraCo-t.